Tisztelt Bíró Krisztina!
A Magyar Nemzet hasábjain olvastam arról, hogy új közétkeztetési rendelet készül.
A szövegtervezetet átolvasva örültem, hogy sok kérdésben helyes szabályozások lettek kialakítva.
A természetes táplálkozás iránt elkötelezett szakemberként (biofizikus végzettség, és több élelmiszeripari termék kifejlesztésében szerzett tapasztalat egy szakértő csapat tagjaként) szeretnék segítséget nyújtani a további finomításban. Jelenleg nem vagyok érdekelt semmilyen élelmiszeripari vagy közétkeztetési vállalkozásban, és korábbi esetekben is mindig egyfajta belső kritikusként működtem, hogy miként lehetne az élelmiszereket egészségesebbé tenni.
A javaslataim évtizedek során elraktározott tényeken alapulnak, de igyekeztem egy-egy kurrensebb cikkre linket is betenni, amely a problémát megfelelően alátámasztja. Természetesen nem szeretném megkérdőjelezni a rendeletet alkotók hozzáértését, csupán további szempontokat hozzátenni.
Megállapításaim a következők:
5§ (2) pont alatt felsorolt kötelezettséget enyhének találom, hiszen az energiaszükséglet kielégítése önállóan még nem gondoskodik a minőségi étrendről. A tápérték meghatározása továbbá nem biztosítja azt, hogy a szervezet a bevitt kalóriát hasznosítja is. Léteznek olyan ipari termékek, amelyek kalóriamérésen kimutatható energiát tartalmaznak, ám az emberi szervezetben nem hasznosulnak. Lehetőség szerint, nem túlzottan korlátozó módon érdemes lenne a fontosabb tápanyagcsoportokra lebontva, esetleg alapvitaminokat is belevonva megadni a kötelességeket. Különösen fontos ez az ún. egész napos ellátás esetében, amikor a fogyasztó feltehetőleg nem kap más forrásból tápanyagot.
Ezt külön mellékletben, táblázattal lehetne megtenni, ezen pontban történő utalással.
7§
Örvendetes, hogy a tejet és a gyümölcsöt-zöldséget kötelezettségként állítják be. A nyers élelmiszerek mennyiségét cészerű lenne tovább növelni, a vitamintartalom megőrzése érdekében.
7 és 8§
Több különböző kutatási adat alapján javaslom, hogy legalább a gyermekek között a „teljes tej” legyen az előírás, az ugyanis segíti a növekedést és bizonyítottan csökkenti a BMI-t (testtömeg index) pl. az 1%-os tejhez képest. Meg lehetne adni azt is, hogy a tej mekkora része legyen feldolgozatlan állapotban fogyasztva (természetesen pasztőrözve), mivel a további főzés, hőkezelés csökkentheti a vitamintartalmat.
Pl. két kutatás eredménye: http://adc.bmj.com/content/early/2013/02/13/archdischild-2012-302941.short?g=w_adc_ahead_tab
http://healthland.time.com/2013/03/19/skim-milk-may-not-lower-obesity-risk-among-children/
Ezek a kutatások ellentmondani látszanak a szokásos elgondolásnak, hogy a kisebb zsírtartalom egyben kevesebb kalóriát jelent, így kisebb testsúly-növekedést.
Magyarázatok a következők lehetnek:
- a teljes tej D-vitamin tartalma segíti a növekedést, mivel a kutatások szerint a legtöbb gyermek D-vitamin hiányban szenved. Így a BMI a magasságnövekedés segítségével csökken.
- a kutatásban a zsírszegény tejet fogyasztók amúgy is súlyproblémákkal küszködnek. Ez a magyarázat azért nem negyon valószínű, mert a teljes tej, az 1%-os és a 2%-os zsírtartalmú tej esetében is volt eltérés, mégpedig a zsírtartalom növekedésével arányosan csökkent a BMI.
8§ (3) és (5) pontja
Ezzel valójában a feldolgozatlan tej fogyasztását korlátozzák, pl a kakaó, karamellás tej cukor nélkül élvezhetetlen. Így a tej vitamintartalmának hasznosulását fogják korlátozni, vagy az amúgy is kérdéses édesítőszerek fogyasztását növelni.
12 § (2) és (4) pontja
A vaj és a tejszín, a tejzsír, mint a korábbiakban említésre került, fontos vitaminforrás, a gyermekek számára fontos tápanyagforrás is. A vaj és a tejszín amúgy is drága összetevő, tehát korlátozott felhasználhatóságú. Ezt nem lenne célszerű tovább szűkíteni, mert amúgy a kétes értékű, allergéneket és mérgeket tartalmazó margarinok fogják még jobban átvenni a szerepét.
15§ (1) h pontja esetében javasolnám, hogy a cukortartalom mellett vegyék figyelembe az édesítőszer-tartalmat is, vagyis legyen akár teljes tilalom a mesterséges édesítőkre. A cukor korlátozása az italokban az édesítőszerek felé fogja elvinni az irányt, ami egyértelműen akár kontraproduktív is lehet. A szénhidrát-mennyiségre vonatkozó előírások amúgy sem fogják megengedni a túlzott cukorhasználatot, így fölösleges is a cukor tilalma az italokban. Meg lehetne adni minimális gyümölcstartalom-követelményt is.
15§ (1) i pontja: javaslom a margarin megtiltását is. Az étolaj és a margarin gyártása során olyan méreganyagok és allergének kerülnek felhasználásra, amelyeknek a végtermékben is van megengedett szintjük. http://hu.wikipedia.org/wiki/Margarin
Célszerű lenne ennek hatását életkoronként megvizsgálni, és olyan életkorban behozni a táplálkozásba, amikor már bizonyítottan nem okoz károsodást. A kutatást interneten keresztül is meg lehet tenni, az adatok rendelkezésre állnak. Kérésre én is elvégzem a kutatást, magyar, német és angol nyelvű szakirodalomban.
15§ (2) pontjában külön kiemelném, hogy nem csak az ételkészítés során nem felhasználhatók ezek a színezékek, de egyáltalán nem is szerepelhetnek az étrendben, még készen vásárolt termékek esetében sem. (vagy definiálni kell a rendelet elején, hogy mit jelent az ételkészítés, és ebbe beletenni a kész élelmiszerek vásárlását is)
15§ (4) pontjában a tiltást legalább 14 éves korig kiterjeszteném, és konkretizálnám, hogy mesterséges édesítőszerekről van szó. A mesterséges édesítőszerek amúgy is kérdéses hatása, a független vizsgálatok hiánya sok vitát okoz, nem lehet azonban eltekinteni attól, hogy a néhány független kutatásban több említés van a negatív mellékhatásokra, többek között a testsúly megnövekedésére, de egyéb betegségekre is!
Pl. az aszpartámra vonatkozó eredmények összefoglalója: http://www.medicinenet.com/artificial_sweeteners/page8.htm#aspartamecon
a 3. sz melléklet után szükségesnek látnám a tápanyagcsoportok szerinti lebontást is megadni, így a túlzott cukorbevitel, az egészségtelen összetétel központi korlátozást kapna.
a 6. sz mellékletben a tojás és a gyümölcs-zöldséglé felhasználása korlátozva van. Ennek nem találom az okát, hiszen a tojás csak a közhiedelem szerint káros, számos előnyét is ki lehet mutatni. A tojás felhasználása annak költsége miatt amúgy is korlátos lesz, nincs szükség további szigorításra. A jelenleg megadott maximális mennyiség mindenképpen túl alacsony.
A gyümölcsalapú italok és zöldséglé korlátozására semmi ok nem lehet, ha a kalória és a tápanyagösszetétel szabályozva van!
Véleményezésem során a rendelettervezetet a következő dokumentum szerinti állapotában ismertem meg:
https://docs.google.com/file/d/0Bwjyig1BHf95eTJscDZ5WE9VRVE/edit?pli=1
Author Description
