Ezen az oldalon olyan ételeket-italokat sorolok fel, amelyeket ellenőriztem és biztonságosnak, műanyag-mentesnek találok.

 

Gyümölcslé

Ne tévesszük össze a gyümölcslevet a gyümölcsitalokkal, gyümölcsnektárokkal. Minden kategóriához, és ráadásul gyümölcsönként tartozik egy gyümölcstartalmi minimum, amit el kell érni a megnevezés használatához. Én az úgynevezett gyümölcsitalokat, amelyek többnyire 12% gyümölcslevet tartalmaznak, nem sorolom a valódi ital kategóriába.  Sokban van citromsav, tartósító, édesítőszer.

Vannak olyan gyümölcsök, amelyeknek a leve nem élvezhető 100% gyümölcstartalom mellett, pl. őszibarack, sárgabarack, feketeribizli. Ezek többnyire 25-50% gyümölcstartalmú ital vagy nektár formájában kerülnek eladásra. Sajnos ezek is többnyire tartalmaznak hozzáadott citromsavat, amit én nem tartok egészségesnek. Persze másképp ez a kategória nehezen létezhetne, bár láttam már hozzáadott citromlével készült nektárokat.

A gyümölcslé megnevezésnél csak a 100% gyümölcstartalom megengedett.  Viszont nem mindegy így sem, hogy miből készült. Az olcsóbb levek általában sűrítményből készülnek, míg a frissen préselt kategória valóban azt is jelenti, hogy a frissen préselt gyümölcslevet azonnal hőkezelik és csomagolásba töltik.

Magam részéről csak a frissen préselt kategóriát ajánlom.

A sűrítmények készítésénél megengedett a tartósítószerek használata, és így a már visszahigított gyümölcslé is tartalmazhat nyomokban tartósítószert.

Minden gyümölcslé hőkezelt, ami nem hűtve érkezik. Ami nem hőkezelt, abban bizonyos baktériumok elszaporodhatnak, ez nem csak idő előtti megromlást jelenthet, hanem további veszélyeket.

Ha azt gondoljuk, hogy a gyümölcslében sok a vitamin, akkor elég nagyot tévedünk. Ne azért igyuk, hiszen a hőkezelés, az állás, a meleg mind folyamatosan csökkenti a vitamintartalmat. Persze vannak kivételek, van, aki garanciát ad rá (pl. Hohes C). Ennek ellenére a Hohes C is sűrítményből készül.

Van viszont a gyümölcslevekben rengeteg más hasznos tápanyag, pl. gyümölcssavak (almasav, citromsav, szőlősav, stb.), ezeket nem lehet mind leírni, de annyi biztos, hogy nem csak a vitamintartalma miatt jó a gyümölcslé fogyasztása. Van benne például a növény által megszűrt víz! Nem kemény víz, nem túl nagy a nátriumtartalma, pont ideális ásványvíz helyett. Vannak benne természetes cukrok, például sportolás után kiváló.

Igyuk tehát a frissen préselt leveket (nagy 3-5 literes kiszerelésben, de létezik már kisebb, Sió 0,75 literes, Gyümini negyed és félliteres).

 

Ásványvíz

Bár néha kénytelen az ember inni ilyet is, nekem mégis több aggályom van az ásványvizekkel. Először is, a forrásvíz vagy asztali víz kategórián kívül mást csak gyógyászati célból ajánlok (külsőleg vagy belsőleg). A lényeg, hogy 400-500 mg/liter ásványianyag-tartalomnál magasabb véleményem szerint nem hasznos, bár talán kedvezőbb, mint mondjuk egy nagyon kemény csapvíz (amelynek 350-500 mg/l lenne a maximális ásványartalma, de persze ezt senki sem garantálja).  A folyadék-anyagcsere felgyorsul, ha 200-300 mg/l ásványianyag-tartalmú vizeket iszunk, sajnos ilyen most Magyarországon nem kapható széles körben. A nagyon magas ásványianyag-tartalom nehezebbé teszi a szervezetnek, hogy kiválassza azokat a káros anyagokat (bomlástermékek, mérgek, stb.), amiknek a kiszűrése a vesék feladata. A nagyon sárga vizelet semmiképp nem egészséges.

Szénsavas, vagy magas hidrogén-karbonát tartalmú vizet lehetőleg ne igyunk, mert annak az eltávolítása gyakran több folyadékot igényel, mint amennyit bevisz. Vagyis ha valaki este alkohollal dehidrálja magát, és másnap a rosszullét elkerülésére szénsavas vizet iszik, akkor az jó érzés a gyomornak, de rossz a szervezetnek. Ilyenkor az alacsony ásványianyag-tartalom a nyerő.

Sok víz esetében, főleg a szénsavmenteseknél, indokolatlanul magas a baktériumok száma. Természetesnek vehetjük, hogy egy palackba zárt élővilág valamilyen szinten elkezd majd élni, tehát minél több idő telik el a gyártás óta, annál nagyobb eséllyel szaporodnak el bennük a bacik. No persze, a csapvíz sem különb.

Az olasz vizek többnyire sok szilikátot, nitrátot, nitritet tartalmaznak. Ezekre az ásványianyagokra nincs szükségünk.

A PET flakonok gyártásakor a flakonok belsején antimon rakódik le, ami idővel a vízbe is beleoldódik. Ez ugyan nem nagy mennyiség, de Németországban sok olyan aggály jelent meg, hogy a sok ásványvizet fogyasztók akár enyhe antimon-mérgezést is kaphatnak. Nem tudom, erre nincs adat.

Javaslom tehát, hogy ha lehet, akkor igyunk alacsony ásványianyag-tartalmú, szénsavas, üvegpalakcban forgalmazott vizet. Van ilyen, bár ritka.

 

Kenyér

A kenyér fogyasztását a mindennapokban elkerülhetetlennek tartom. Fontos szénhidrát-forrás, hozzá tartozik a kultúránkhoz. Erről lehet vitatkozni.

A legtöbb kenyér, amit annak becézünk, még a háziasnak titulált is, rengeteg adalékanyagot tartalmazhat. Szerencsére ma már minden összetevőt fel kell tüntetni, bár vannak sztorik, hogy mik lehetnek még benne.

Nos én csak abban bízom meg, ami még pár nap nylonzacskó után is finom illatú (nem “halszagú”), és enyhén rugalmas (nem porlik, nem nyúlik). Az, hogy kovászolt, házias eljárással készült, kézzel dagasztott, még nem garancia arra, hogy milyen lisztből készült, és milyen adalékokat tartalmaz. A sok adalék és lisztjavító minimum állandó székrekedést okozhat.

Javaslom a kenyeret házilag készíteni, sima liszből (legjobb a BL-80-as) és némi rozslisztből kiváló kenyeret lehet sütni. Liszten kívül nem kell más, csak cukor, só, víz és élesztő.