A következő koncentrációk az adott összetevőből már irritációs hatást válthatnak ki (Lásd termékösszetevők a csomagolások apróbetűs részén):

2% sodium lauryl sulfate (SLS)
5% sodium C12-15 pareth sulfate
5% sodium cocoyl isethionate
10% disodium laureth sulfosuccinate
10% sodium cocoamphoacetate
10% cocamide DEA
10% cocamidopropyl betaine
10% lauryl glucoside

Sajnos az összetevők mértékét nem kell feltüntetni, de a felsorolási sorrend mennyiség szerint csökkenő, a gyártó pedig kérdés esetén köteles erről felvilágosítást adni.

A fentiek előfordulhatnak samponban, fogkrémben, tusfürdőben, szappanban, stb.
Javaslom irritáció vagy száradás esetén lecserélni a tisztálkodószereket a patikában kapható speciális mosdókrémmel vagy hagyományos készítésű illatosítatlan keményszappannal (nem mindenhol kapható már, de pl. DM-ben igen), a fogkrémet pedig általában a drágább forgkémekkel, amelyek többnyire nem tartalmazzák ezeket az összetevőket.
(ellenőrizni azért érdemes az összetevők listáját).

A fenti összetevők úgy működnek, hogy csökkentik a bőr ellenállóképességét, ami irritációs jellegű bőrgyulladást okozhat. A csökkent ellenállóképesség miatt a nedvesebb, eldugottabb, gyakrabban vakart és ritkábban tisztított helyeken gombák vagy baktériumok telepedhetnek meg.
Sajnos a bőrgyógyászok sem mindig ismerik fel a kettős hatást, az irritációt és a fertőzést együtt, ezért kezelésképpen éppenséggel az SLS-t írhatják fel nagy töménységben.
Véleményem szerint elsősorban az irritáció okát kell megszüntetni, majd kezelni a fertőzést, ha még mindig fennáll. Nem irritált bőrön a fertőzést valószínűleg jobban lehet majd azonosítani.
A regenerációhoz javasolt még a bőrnek fontos vitaminokat tartalmazó étrend, pl. vaj, teljes tej, friss olajos magvak, tojás, húsok, színes zöldségek, de B-vitaminok miatt a sör is.

Az SLS sajnos korpásodáshoz hasonló bőrhámlást idézhet elő, ami szintén megtévesztő. A korpa okát sokan már tudni vélik, vannak is rá kiváló samponok (pl. zinc pyrithione tartalmúak), azonban ezek nem mindig hatásosak, mert a gombák számának csökkentése után továbbra is fennáll az irritáció, ezért a korpásodás látszólag nem szűnik meg. A korpásodás egyik feltételezett oka, a gomba valójában eltűnik, de az irritált bőr hámlani fog, ami hasonló tüneteket mutathat, kezelésére azonban nem fog megfelelni pl. az SLS-t tartalmazó sampon.

Amennyiben a higiéniára adó személynél jelenik meg korpásodás, akkor általában a zsírosodással vegyült korpásodás, zsíros, elhalt bőrdarabkák hullása a gombás fertőzésre jelent gyanút.

De okozhatja a korpásodást pikkelysömör (amikor a bőr magától gyorsabban hal el és nő újra), vagy seborrheás eredetű (amikor a bőr túl sok zsírt termel).  Ezek mindenképpen szakorvost igényelnek, de ne felejtsük el, hogy a bőr természetes védekezésének visszaállítása a legfontosabb, és a vitaminok természetes forrásból való pótlása.

Nehéz lesz olyan kozmetikumokat találni, amelyekben nincs SLS, de nem lehetetlen.

A bőr és a haj színét egy természetes színezőanyag, a melanin adja. A melanin egyik fajtája kis koncentrációban a szőkét, nagyobban a vöröset, másik fajtája a barnát és elég nagy koncentrációban pedig a feketét adja. A színváltozás okozója a hidrogén-peroxid. A szervezet egy bizonyos kor beálltáig megfelelő rendszerrel bír a hidrogén-peroxid lebontására. Ez a vegyület, amit a hölgyek jól ismernek mint a szőkítés egyik eszközét, úgy lép reakcióba a haj, bőr, stb, színét alkotó melanin nevű színezőanyaggal, hogy az színtelenné válik. Amennyiben a szervezet megfelelően eltávolítja a normál életfolyamatok során is keletkező peroxidot, akkor a a haj eredeti színe megmarad. Amennyiben viszont a szervezetben termelődő hidrogén-peroxid a szükségesnél nagyobb koncentrációban van jelen, vagy könnyebben tud rekacióba lépni a szervezet színezőanyagával, akkor az a hajszín fakulásához vezethet.

Jelenleg nincs ismert hatékony módszer a haj színének visszaállítására. A genetikai kutatások azt mutatják, hogy vannak olyan gének, amelyek a hidrogén-perozid termelését fokozzák, szabályozzák, de még messze vagyunk attól, hogy csodaszerek kontrollálják annak termelődését, vagy lebontását. A testünkben egyébként a májban található kataláz enzim felelős a hidrogén-peroxid lebontásáért.

Logikusan kétfajta módon lehet megszabadulni a káros mennyiségű peroxidtól: főként lúgos anyagokkal reakcióba lépve átalakul, vagy erős színű anyagot adunk neki, amelyet oxidálva szintén megsemmisül.

Ősi indiai módszerek leginkább a fekete teát említik mint a hajhagymákra használható gyógyírt. Erős fekete teát főzzünk ki nagyon kevés vízben, sózzuk meg, és a megduzzadt, kihűlt teafüvet tegyük a fejbőrre. Nem tudom, hogy működik-e.

Használjunk xilites fogkrémet, ami egy természetes édesítőszer, amit a baktériumok nem tudnak felhasználni, sőt elpusztulhatnak tőle. Ne használjunk alkoholos szájvizet, a triclosant is kerüljük fogkrémben és szájvízben egyaránt. A természetes fehérítő (oxigén alapú) fogkrémek kicsit antibakteriálisak is, ezért megfelelnek. A szódabikarbóna (néha csak bicarbonate vagy sodium-bicarbonate néven ráírt) tartalmú fehérítő fogkrémektől óvakodjunk, mert igen erős maró szerről van szó. Rengeteg márkát kipróbáltam, szinte mindig van otthon 5-6 fajta. Főként az olasz fogkrémek váltak be mostanában. A dm-ben is elég jó saját márkák vannak. A napi legalább kétszeri fogmosás történhet este más fogkrémmel, mint reggel.

A következő lépés, ami komoly szájszagot okozhat az a rendszertelen bélműködés. Igyekezzünk sok folyadékot fogyasztani, kevés koffeint, szedjünk akár 3-4 naponta egy kapszula Protexint (lásd Gyógyszerek), sok tejterméket, tejet, joghurtot. Este időben feküdjünk le, és reggelente azonos időpontban keljünk. Ha kell, akkor néha igyunk levendulateát, vagy ad abszurdum szennateát (lásd mindkettőt a Gyógynövények alatt). Egyetlen kihagyott nap is problémát okozhat, de ha mégis megtörténne, akkor étkezzünk gyakrabban aznap, együnk sokat, mert az üres gyomron hamarabb átjön a “belekből” jövő szag.

Amennyiben az emésztőrendszerünkben fertőzés van, akkor szintén visszajöhet annak a szaga, itt a gombafertőzések elég gyakoriak. A rendszertelen étkezés, a gyakori éhezés (reggeli, ebéd kihagyása), vagy étkezés helyett egy szénhidrátokban gazdag falat elfogyasztása olyan tápanyagokat juttat a bélcsatornába, amire a baktériumok és gombák azonnal lecsapnak. Felhasználják a cukrokat, szaporodnak. Nem véletlen, hogy a Candida fertőzéseket is ez táplálja, a Candida diéta pedig pont a szénhidrátokat vonja meg. Ne fogyasszunk kefírt (egyáltalán ne!), és joghurtot magában éhgyomorra. Fertőzések ellen javaslom a természetes bélflóra helyreállítását, a többkultúrás joghurtokat a vegyes táplálkozás részeként, de leginkább a Protexint, ilyenkor akár naponta. Ha ki szeretnénk írtani valamit, az már nehezebb lesz, baktériumok esetében az antibiotikumok hatásosak, de a gombák elterjedését okozhatják. Gombák ellen vannak gyógyszerek, hatásosak, de ehhez az étrendünket is le kell cserélnünk – kevés cukor.