A következő koncentrációk az adott összetevőből már irritációs hatást válthatnak ki (Lásd termékösszetevők a csomagolások apróbetűs részén):

2% sodium lauryl sulfate (SLS)
5% sodium C12-15 pareth sulfate
5% sodium cocoyl isethionate
10% disodium laureth sulfosuccinate
10% sodium cocoamphoacetate
10% cocamide DEA
10% cocamidopropyl betaine
10% lauryl glucoside

Sajnos az összetevők mértékét nem kell feltüntetni, de a felsorolási sorrend mennyiség szerint csökkenő, a gyártó pedig kérdés esetén köteles erről felvilágosítást adni.

A fentiek előfordulhatnak samponban, fogkrémben, tusfürdőben, szappanban, stb.
Javaslom irritáció vagy száradás esetén lecserélni a tisztálkodószereket a patikában kapható speciális mosdókrémmel vagy hagyományos készítésű illatosítatlan keményszappannal (nem mindenhol kapható már, de pl. DM-ben igen), a fogkrémet pedig általában a drágább forgkémekkel, amelyek többnyire nem tartalmazzák ezeket az összetevőket.
(ellenőrizni azért érdemes az összetevők listáját).

A fenti összetevők úgy működnek, hogy csökkentik a bőr ellenállóképességét, ami irritációs jellegű bőrgyulladást okozhat. A csökkent ellenállóképesség miatt a nedvesebb, eldugottabb, gyakrabban vakart és ritkábban tisztított helyeken gombák vagy baktériumok telepedhetnek meg.
Sajnos a bőrgyógyászok sem mindig ismerik fel a kettős hatást, az irritációt és a fertőzést együtt, ezért kezelésképpen éppenséggel az SLS-t írhatják fel nagy töménységben.
Véleményem szerint elsősorban az irritáció okát kell megszüntetni, majd kezelni a fertőzést, ha még mindig fennáll. Nem irritált bőrön a fertőzést valószínűleg jobban lehet majd azonosítani.
A regenerációhoz javasolt még a bőrnek fontos vitaminokat tartalmazó étrend, pl. vaj, teljes tej, friss olajos magvak, tojás, húsok, színes zöldségek, de B-vitaminok miatt a sör is.

Az SLS sajnos korpásodáshoz hasonló bőrhámlást idézhet elő, ami szintén megtévesztő. A korpa okát sokan már tudni vélik, vannak is rá kiváló samponok (pl. zinc pyrithione tartalmúak), azonban ezek nem mindig hatásosak, mert a gombák számának csökkentése után továbbra is fennáll az irritáció, ezért a korpásodás látszólag nem szűnik meg. A korpásodás egyik feltételezett oka, a gomba valójában eltűnik, de az irritált bőr hámlani fog, ami hasonló tüneteket mutathat, kezelésére azonban nem fog megfelelni pl. az SLS-t tartalmazó sampon.

Amennyiben a higiéniára adó személynél jelenik meg korpásodás, akkor általában a zsírosodással vegyült korpásodás, zsíros, elhalt bőrdarabkák hullása a gombás fertőzésre jelent gyanút.

De okozhatja a korpásodást pikkelysömör (amikor a bőr magától gyorsabban hal el és nő újra), vagy seborrheás eredetű (amikor a bőr túl sok zsírt termel).  Ezek mindenképpen szakorvost igényelnek, de ne felejtsük el, hogy a bőr természetes védekezésének visszaállítása a legfontosabb, és a vitaminok természetes forrásból való pótlása.

Nehéz lesz olyan kozmetikumokat találni, amelyekben nincs SLS, de nem lehetetlen.

A Magyar Nemzet hasábjain olvastam arról, hogy új közétkeztetési rendelet készül.
A szövegtervezetet átolvasva örültem, hogy sok kérdésben helyes szabályozások lettek kialakítva.

A természetes táplálkozás iránt elkötelezett szakemberként (biofizikus végzettség, és több élelmiszeripari termék kifejlesztésében szerzett tapasztalat egy szakértő csapat tagjaként) szeretnék segítséget nyújtani a további finomításban. Jelenleg nem vagyok érdekelt semmilyen élelmiszeripari vagy közétkeztetési vállalkozásban, és korábbi esetekben is mindig egyfajta belső kritikusként működtem, hogy miként lehetne az élelmiszereket egészségesebbé tenni.

A javaslataim évtizedek során elraktározott tényeken alapulnak, de igyekeztem egy-egy kurrensebb cikkre linket is betenni, amely a problémát megfelelően alátámasztja. Természetesen nem szeretném megkérdőjelezni a rendeletet alkotók hozzáértését, csupán további szempontokat hozzátenni.

Megállapításaim a következők:

5§ (2) pont alatt felsorolt kötelezettséget enyhének találom, hiszen az energiaszükséglet kielégítése önállóan még nem gondoskodik a minőségi étrendről. A tápérték meghatározása továbbá nem biztosítja azt, hogy a szervezet a bevitt kalóriát hasznosítja is. Léteznek olyan ipari termékek, amelyek kalóriamérésen kimutatható energiát tartalmaznak, ám az emberi szervezetben nem hasznosulnak. Lehetőség szerint, nem túlzottan korlátozó módon érdemes lenne a fontosabb tápanyagcsoportokra lebontva, esetleg alapvitaminokat is belevonva megadni a kötelességeket. Különösen fontos ez az ún. egész napos ellátás esetében, amikor a fogyasztó feltehetőleg nem kap más forrásból tápanyagot.
Ezt külön mellékletben, táblázattal lehetne megtenni, ezen pontban történő utalással.

7§
Örvendetes, hogy a tejet és a gyümölcsöt-zöldséget kötelezettségként állítják be. A nyers élelmiszerek mennyiségét cészerű lenne tovább növelni, a vitamintartalom megőrzése érdekében.

7 és 8§
Több különböző kutatási adat alapján javaslom, hogy legalább a gyermekek között a „teljes tej” legyen az előírás, az ugyanis segíti a növekedést és bizonyítottan csökkenti a BMI-t (testtömeg index) pl. az 1%-os tejhez képest. Meg lehetne adni azt is, hogy a tej mekkora része legyen feldolgozatlan állapotban fogyasztva (természetesen pasztőrözve), mivel a további főzés, hőkezelés csökkentheti a vitamintartalmat.
Pl. két kutatás eredménye: http://adc.bmj.com/content/early/2013/02/13/archdischild-2012-302941.short?g=w_adc_ahead_tab

http://healthland.time.com/2013/03/19/skim-milk-may-not-lower-obesity-risk-among-children/

Ezek a kutatások ellentmondani látszanak a szokásos elgondolásnak, hogy a kisebb zsírtartalom egyben kevesebb kalóriát jelent, így kisebb testsúly-növekedést.
Magyarázatok a következők lehetnek:
- a teljes tej D-vitamin tartalma segíti a növekedést, mivel a kutatások szerint a legtöbb gyermek D-vitamin hiányban szenved. Így a BMI a magasságnövekedés segítségével csökken.
- a kutatásban a zsírszegény tejet fogyasztók amúgy is súlyproblémákkal küszködnek. Ez a magyarázat azért nem negyon valószínű, mert a teljes tej, az 1%-os és a 2%-os zsírtartalmú tej esetében is volt eltérés, mégpedig a zsírtartalom növekedésével arányosan csökkent a BMI.

8§ (3) és (5) pontja
Ezzel valójában a feldolgozatlan tej fogyasztását korlátozzák, pl a kakaó, karamellás tej cukor nélkül élvezhetetlen. Így a tej vitamintartalmának hasznosulását fogják korlátozni, vagy az amúgy is kérdéses édesítőszerek fogyasztását növelni.

12 § (2) és (4) pontja
A vaj és a tejszín, a tejzsír, mint a korábbiakban említésre került, fontos vitaminforrás, a gyermekek számára fontos tápanyagforrás is. A vaj és a tejszín amúgy is drága összetevő, tehát korlátozott felhasználhatóságú. Ezt nem lenne célszerű tovább szűkíteni, mert amúgy a kétes értékű, allergéneket és mérgeket tartalmazó margarinok fogják még jobban átvenni a szerepét.

15§ (1) h pontja esetében javasolnám, hogy a cukortartalom mellett vegyék figyelembe az édesítőszer-tartalmat is, vagyis legyen akár teljes tilalom a mesterséges édesítőkre. A cukor korlátozása az italokban az édesítőszerek felé fogja elvinni az irányt, ami egyértelműen akár kontraproduktív is lehet. A szénhidrát-mennyiségre vonatkozó előírások amúgy sem fogják megengedni a túlzott cukorhasználatot, így fölösleges is a cukor tilalma az italokban. Meg lehetne adni minimális gyümölcstartalom-követelményt is.

15§ (1) i pontja: javaslom a margarin megtiltását is. Az étolaj és a margarin gyártása során olyan méreganyagok és allergének kerülnek felhasználásra, amelyeknek a végtermékben is van megengedett szintjük. http://hu.wikipedia.org/wiki/Margarin
Célszerű lenne ennek hatását életkoronként megvizsgálni, és olyan életkorban behozni a táplálkozásba, amikor már bizonyítottan nem okoz károsodást. A kutatást interneten keresztül is meg lehet tenni, az adatok rendelkezésre állnak. Kérésre én is elvégzem a kutatást, magyar, német és angol nyelvű szakirodalomban.

15§ (2) pontjában külön kiemelném, hogy nem csak az ételkészítés során nem felhasználhatók ezek a színezékek, de egyáltalán nem is szerepelhetnek az étrendben, még készen vásárolt termékek esetében sem. (vagy definiálni kell a rendelet elején, hogy mit jelent az ételkészítés, és ebbe beletenni a kész élelmiszerek vásárlását is)

15§ (4) pontjában a tiltást legalább 14 éves korig kiterjeszteném, és konkretizálnám, hogy mesterséges édesítőszerekről van szó. A mesterséges édesítőszerek amúgy is kérdéses hatása, a független vizsgálatok hiánya sok vitát okoz, nem lehet azonban eltekinteni attól, hogy a néhány független kutatásban több említés van a negatív mellékhatásokra, többek között a testsúly megnövekedésére, de egyéb betegségekre is!
Pl. az aszpartámra vonatkozó eredmények összefoglalója: http://www.medicinenet.com/artificial_sweeteners/page8.htm#aspartamecon

a 3. sz melléklet után szükségesnek látnám a tápanyagcsoportok szerinti lebontást is megadni, így a túlzott cukorbevitel, az egészségtelen összetétel központi korlátozást kapna.

a 6. sz mellékletben a tojás és a gyümölcs-zöldséglé felhasználása korlátozva van. Ennek nem találom az okát, hiszen a tojás csak a közhiedelem szerint káros, számos előnyét is ki lehet mutatni. A tojás felhasználása annak költsége miatt amúgy is korlátos lesz, nincs szükség további szigorításra. A jelenleg megadott maximális mennyiség mindenképpen túl alacsony.
A gyümölcsalapú italok és zöldséglé korlátozására semmi ok nem lehet, ha a kalória és a tápanyagösszetétel szabályozva van!

Véleményezésem során a rendelettervezetet a következő dokumentum szerinti állapotában ismertem meg:

https://docs.google.com/file/d/0Bwjyig1BHf95eTJscDZ5WE9VRVE/edit?pli=1

Mi ebből a tanulság?
Egyél, igyál azt és annyit, amennyi jól esik! Úgyis amiatt fogsz meghalni, mert magyar vagy….

Ez persze csak vicc! Kedvenc mondásom is: az élet egy szexuális úton terjedő halálos betegség.

Ha megpróbálja követni a természetes utat, amit ezen a honlapon megismerhet, biztos lehet benne, hogy nagyobb eséllyel marad egészséges, és mindemellett teljes életet is élhet!

Sok sikert!

Kutatóként meg kell jegyeznem, hogy az elhízás mértékének mérésére a BMI, vagyis a testtömeg-index szolgált. Ez a magassághoz viszonyítja a súlyt, és így ad képet az elhízás mértékéről. Ha ezt gyermekeknél alkalmazzuk, akkor óhatatlanul is elkövetjük a hibát: a gyermekek testtömeg-indexe akkor is csökkenhet, ha fogynak, de akkor is, ha gyorsabban növekszenek.
Szóval adjunk teljes tejet a gyermeknek, az biztos, hogy elhízni nem fog tőle, legfeljebb jobban nő.
Köszönjük Emese. Nem hiába háziasítottuk a tehenet, és fogyasztottuk tejét évezredeken át.

Tipp: Lehetőleg a bolti tejet ne forraljuk fel, a gyártáskor alkalmazott pasztőrözés elég. Ne is melegítsük mikróban. Így több vitamin marad benne.

Néhány tény, és egy sztori:

A tények az Európai Homeopátiás Bizottság összefoglalójából vannak. A 163 valódi klinikai teszt 52%-a nem konkluzív, vagyis nem bizonyított sem negatív, sem pozitív hatást. Mit is jelent ez? Azt, hogy a legtöbb esetben nincs bizonyíték.
Lépjünk tovább.

A vizsgálatok 41 százalékában bizonyítottak pozitív hatást. Rendben.
A vizsgálatok egy része ugyanarra a következtetésre jutott, mint egy korábbi vizsgálat, tehát ismételt vizsgálatról van szó. Tehát ha már volt egy pozitív eredmény, akkor megpróbálták reprodukálni. Ez némileg hamisítja a statisztikát – a pozitív eredmények aránya ugyanis nő.
Valójában a 163 vizsgálatban összesen 35 olyan betegséget/állapotot rögzítettek, ahol a homeopátia hatékony volt. Ez viszont már csak 21% !!!

Még fontosabb, hogy 7% volt a negatív hatások aránya. Számoljunk csak: szedek valamit, egy gyógyszer helyett, aminek csupán háromszor annyi az esélye, hogy meggyógyít, mint hogy valami kárt okoz. Sarkítsam tovább?

A bizonyított pozitív hatások legnagyobb része egyébként légúti panaszoknál van.

Tehát összefoglalva: Háromszor annyi az esély, hogy meggyógyulok, mint hogy betegebb leszek, ez a homeopátia tudományos mérlege.

És a sztori: egy neves hazai természetgyógyász rokona mesélt arról, hogy nem csak sarlatánok, de igazi szakemberek is vannak közöttük. Már-már kezdtem hinni neki. Kb. egy hét múlva találkoztunk ismét, amikor bejött az irodámba, és kolléganőmtől gyorsan kért fejfájásra gyógyszert.
és LOL és ROFL, ahogy mostanában népszerű posztokban írják.

Valóban, célszerű a gyümölcsöt az étkezés előtt fogyasztani, de nem kell feltétlenül egy órát várni a gyümölcs után. Még a cikk is ellentmondásba keveredik saját magával: miért kellene egy órát várni az evéssel, ha a legtöbb gyümölcs fél óra alatt felszívódik?

És valóban, célszerű várni egy kicsit az étkezés után is a gyümölccsel, mert a gyümölcs étkezés után kicsit tovább marad a gyomorban.

Minden cukortartalmú ételre igaz, hogy fél órával főétkezés előtt, vagy egy órával étkezés után lenne jó fogyasztani. Azért, mert a cukrokat azonnal hasznosítja a szervezet, és ilyenkor az egyéb tápanyagokat, főként a zsírokat elraktározza.

El kell fogadnunk viszont, hogy étkezési kultúránkban vannak bizonyos szokások, amiket elég nehéz kikerülni. Ne együnk krumplit hússal, jó, de akkor mivel, zöldséggel? És a zöldség nem fog rothadni, ha kicsit sokáig van a gyomorban? Dehogynem!

Miért nem írja inkább azt a kedves szerző, hogy a nehezen emészthető gyümölcsöket (banán?) igyekezzünk étkezés előtt, míg a savasakat kifejezetten étkezés közben vagy után fogyasztani? Vagy hogy nehéz ebéd után közvetlenül ne együnk gyümölcsöt?

Próbáljunk meg egy egészséges egyensúlyt tartani, de tényleg: együnk több gyümölcsöt!

(táplálkozási betegségek esetén, pl. cukorbetegek, fruktóz-felszívódási rendellenességben szenvedők, stb. – rájuk persze speciális szabályok vonatkozhatnak)

Egy vitaminkészítményeket gyártó cég társadalmi küldetést is betölthet akkor, ha olyanoknak forgalmaz, akik amúgy nem jutnának elegendő vitaminhoz. De elég nagy piacot képviselnek azok, akik rendszeresen fogyasztanak, vagy fogyasztanának gyümölcsöt, és ha nem teszik, akkor lelkiismeretfrudalásuk van. Micsoda üzleti terv, milyen ügyes szegmentáció! Őket kell megcélozni, és ígérni nekik egy egyszerűnek látszó megoldást. Ezt a szegmenst még senki nem célozta meg, vajon miért? Lehet, hogy a többi cégnél még van etika, vagy csak ők nem gondoltak erre?

És a kedves Femina még alájuk adja a lovat azzal, hogy “mikor egyél gyümölcsöt?”, a legjobb, ha soha, mert éhgyomorra puffaszt, étkezés után pedig rothaszt. Nahát!

Szakértő szemmel pedig egyértelmű, hogy nem tart ott a gyógyszeripar, hogy a természet legegészségesebb alkotásait, a gyümölcsöket akár csak megközelítse. A kémia nem tudja leutánozni a természetet. Valamiért nem ugyanaz, ha természetes környezetben fogyasztjuk a természetben létrejött vitaminokat, mint ha koncentráltan kapjuk be a vegyipar által előállított utánzatokat. A magyarázat néhány elemét megtalálhatja ezen a honlapon.

Tipikus szöveg a nem igazolt hatású készítményeknél: “a készítmény ‘hubulubu’ kivonatot tartalmaz. A ‘hubulubu’ növényt az indo-európai sámánok használják az egészség megőrzésére”. Figyeljük meg, hogy:
1. a gyógyhatást nem a készítménynek, hanem a növényi összetevőnek tulajdonítják
2. a növényi összetevőt egy homályos referenciával igazolják
(ne keresse senki a ‘hubulubut’, nem létezik, pedig milyen jól hangzana)

Lehet még fokozni a dolgot, egy-egy módszert akár ismeretlen szakértők tesztelnek is, sőt tudományos cikkekre is hivatkoznak. Ez már a legfondorlatosabb csalás kategória. A cikkek természetesen nem releváns orvosi folyóiratban lettek közzétéve.
Sok sikert kívánok mindenkinek a tájékozódáshoz!
Ha van újabb trend, kérésre szívesen ellenőrzöm és adok tanácsot – ingyen !

Hogyan mérik a kalóriatartalmat? Hát nem igazán bio módon, egyszerűen elégetik az adott anyagot. De komolyan gondoljuk, hogy 100 gramm szén ugyanannyira hízlalna, mint 100 gramm zsíros hús? Hát ennyit a kalóriákról. Ahhoz, hogy megtudjuk, a kalóriákból mennyit dolgoz fel a szervezetünk, nem árt tudni, hogy azok a kalóriák mennyire vannak elrejtve (pl. le nem bomló rostokban), vagy mennyire fogják azt előttünk a beleinkben lakó bacik és gombák megdézsmálni (pl. cukrok). Látjuk, hogy a fix kalóriás diéta önmagában még kevés, ehhez komoly felhasználói ismeretek kellenek.

Valamit megyugtatásként: a kalóriát általában a “kilokalória” (kcal) egyszerűsítéseként használják. Érdekes, amikor mondjuk az ételek kalóriatartalmáról beszélünk, akkor megtesszük ezt az egyszerűsítést, de amikor a testmozgásokat hasonlítjuk össze, akkor nem mindig. Ebből néha azt számoljuk ki, hogy sajnos évekig kellene futnunk, hogy egy szelet kenyeret elégessük, ami persze abszurd.

Azt tudjuk, hogy a legtöbb kalóriát a futás, biciklizés, sífutás, korcsolyázás “égeti el”, testsúlytól függően – minél nehezebb, annál több kalória.